Templomunk
Döbröközi Római Katolikus Szent Imre herceg-templom
Bármely irányból érkezik is a látogató Döbröközre, már messziről észreveheti a tájból kimagasló épületet, a római katolikus templomot. A legtöbb turista ezért a látványért tér be a községbe a Dombóvár-Hőgyész főútról.
1868-ban Páhy István, a falu plébánosa végrendelet nélkül hunyt el, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt.1900-ig annyi pénz lett a kamatok által, hogy a régi, rossz állapotban lévő kis barokk templom helyére egy új, és lényegesen nagyobb templom építésének gondolata merült fel.
Az akkori plébános-vikárius, Fájth Lajos, Hetyei Sámuel pécsi püspök jóváhagyásával felkérte Kristein Imre Ágoston bécsi építészt, - aki a pécsi székesegyház mai alakjának tervezője is volt - a tervek elkészítésére. A tervek igen rövid idő alatt elkészültek, és a maguk nemében páratlanok voltak. A templom építését 1900-ban kezdték el.
A gondos és precíz építőmunkák befejezése után, 1902. november 19-én, Szent Imre herceg tiszteletére, Troll Ferenc pécsi segédpüspök ünnepélyes keretek között szentelte fel a neoromán stílusú templomot. Ez a nap fontos esemény volt a falu életében, hiszen a községi bíró utasította a település lakóit, hogy házaikat díszítsék fel, ezen a napon ne dolgozzanak, és minél többen vegyenek részt a templom felszentelési miséjén. A templom neoromán stílusú, háromhajós épület.
A főhajó a szentéllyel zárul, melynek apszisfalán a freskósorozatot Gebauer Ernő 1949-ben, a két oldalsó szekkót Mór József, a diadalívet pedig Újváry Lajos festette 1963-ban.
A szentélytől balra a sekrestye, jobbra pedig a Szent Kereszt-kápolna található.
A szentélyben lévő főoltár carrarai márványból, bronzajtós szentségházzal készült, hasonmása a budapesti Szent István-bazilikában található. Főünnepeken 16 gyertya fénye pompázik rajta.
A mellékhajókban két oltár áll, Jézus Szíve és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
A Jézus Szíve-mellékoltárban őrizzük Szent Imre herceg csontereklyéjét, melyet 1980-ban, Esztergomból kapott a templom.
Szemben a főbejárattal, a főoltár felett, Szent Imre herceget, a templom védőszentjét ábrázoló festett ólomüvegablak pompázik, mely Palkó József budapesti mester alkotása.
A főhajót és a mellékhajókat elválasztó oszlopokon szentek szobrai sorakoznak.
A kórusra nyílt lépcsőzet vezet fel. A templom orgonája a kiváló pécsi mester, Angster József orgonaépítő munkája. A Tolna megye legnagyobb orgonái közé tartozó hangszer két manuálos és 27 regiszteres.
A főbejárat -és egyúttal az orgona- felett hatalmas rózsaablak található. A főhajó és a mellékhajók mennyezete fakazettás, gazdagon díszített.
A templom belső terét mindkét oldalról hat, félkörívben záródó ablak világítja meg.
Az egész templombelső az épület stílusának megfelelő, sík ornamentális díszítőfestéssel gazdagon lett kifestve 1963-ban. A pilléreket márványfestéssel tették gazdagabbá, a párkányokat összekötő boltozatos mezőket pedig ókeresztény szimbólumokkal látták el.
Az egyik mellékhajó falán a Werbőczy-várrom festménye látható. valamint községünk története olvasható.
Az oldalhajók mezőit szintén tagolva díszítették.
Az itt található szép keresztúti stációképeket 1976-ban Berecz Ferenc faszobrászművész készítette hárs és diófából.
A ritkaságszámba menő, nagyméretű Betlehem-szoborcsoport Európa-hírű, Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása.
A főhajó hossza a szentéllyel együtt 40 m, szélessége 12 m, magassága 16,5 m.
A mellékhajók hossza 30 m, szélességük 4 m, magasságuk 10 m.
A szentély 10 m hosszú, 10 m széles, magassága 16,5 m, és fél kupola zárja le.
A templom tornya 43 méter magas, mely az épület DK-i sarkában helyezkedik el.
A toronyban három harang található: a 819 kg-os nagyharangot F. W. Rincker öntötte Budapesten 1927-ben, a 240 kg-os kisharangot szintén F. W. Rincker Budapesten 1924-ben, a 133 kg-os lélekharangot pedig Hőnig Frigyes öntötte Aradon 1901-ben.